Ha a miniszterelnök lánya felbukkan egy állami beruházás, vagy tervezet környékén, például a turisztikai és vendéglátóipar központosítása kapcsán, az nem csak korrupció, hanem végtelenül gusztustalan is.

Ha a legfőbb ügyész feleségének a Magyar Nemzeti Bank elnöke ad zsíros, havi ötmilliós fizetéssel járó állást, az korrupció.

Ha egy magasrangú politikus felesége, férje, gyereke, apja, unokatestvére, testvére, szomszédja, barátja állami megbízásokhoz, közpénzből finanszírozott beruházások kivitelezéséhez jut – akár közbeszerzéssel, akár közbeszerzés nélkül – az korrupció.

Ha egy magasrangú politikus felesége, férje, gyereke, apja, unokatestvére, testvére, szomszédja, barátja százmilliókért vásárol ingatlant, termőföldet úgy, hogy nem azonosítható be a vételár megszerzésének módja, vagy olyan hitelből vásárol, amit egy állami – tehát esetlegesen a politikus befolyásának kitett – bank nyújt, az korrupció.

Ha egy politikus, vagy akár egy egész párt megzsarol egy közösséget – legyen az egy sportklub, vagy település – azzal, hogy akkor jut a közösség állami támogatáshoz, ha az általuk kijelölt személy kerül vezető pozícióba, az korrupció.

Ha a magasrangú politikus veje tárgyal a politikai, gazdasági élet csúcsán elhelyezkedő, közpénzekből gazdálkodó szervek vezetőivel, az korrupció.

Ha olyanok nyernek el – nyílt, vagy meghívásos pályázaton, vagy pályáztatás nélküli megbízással – közpénzből fizetett beruházási lehetőségeket, akiknek bármiféle szoros kötődése van a döntéshozókkal, az korrupció.

Ha a magas beosztású politikus rokona jut közpénzből származó fejlesztési forrásokhoz, az korrupció. Akkor is, ha nem ő nyeri a legtöbbet.

Egyáltalán nem normális és nem elfogadható dolog az, hogy a politikából élők pereputtya napról napra gazdagodik, hogy a politikusok egy kamu vagyonbevallással be tudják tömni egy ország száját. Távolról sem normális, hogy a korrupcióval és egyéb bűncselekményekkel szerzett vagyont a szülőkre, gyerekekre, szomszédokra, rokonokra íratva mentesülnek minden vizsgálat alól...