egy következmények nélküli ország

nemertem

nemertem

Soros véleménye, mind a 7 pont

https://hu.wikipedia.org/wiki/Soros_Gy%C3%B6rgy

2017. július 09. - fakupec

2016. július 19-én a Foreign Policy(wd) című újságban részletesen kifejtette véleményét az európai migrációs válságról.[20] A javaslatait az alábbi hét pont tartalmazza:[21]

  1. Az EU és a világ többi része fogadjon be jelentős számú menekültet biztonságos és rendezett módon.
  2. Az EU szerezze vissza a határai feletti ellenőrzést.
  3. Az EU teremtse elő azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek biztosítják az előtte álló kihívások kezelését.
  4. Alakítsanak ki közös európai mechanizmusokat a határok védelme, a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek elhelyezése terén.
  5. Alakítsanak ki egy olyan mechanizmust, amely a menekülteket Európán belül közös egyetértés alapján helyezi el.
  6. Az EU nagyvonalúbban támogassa a menekülteket befogadó, unión kívüli országokat.
  7. Az EU alakítson ki egy olyan környezetet, amelyben a gazdasági migrációt az európai népek érdekében lehessen felhasználni.

Hét korrupciógyanús ügy, amikbe Rogán Antalnak régen bele kellett volna buknia

https://atlatszo.hu/2016/08/17/het-korrupciogyanus-ugy-amikbe-rogan-antalnak-regen-bele-kellett-volna-buknia/

2016. augusztus 17. szerda

rogan

 

A fideszdrukkerek körében sem különösebben népszerű. Nevét több mint tíz éve emlegetik zavaros ügyekkel összefüggésben. Politikai karrierje mégis töretlen – eddig legalábbis. Vajon miért? Vajon így marad-e? Rogán Antal titkát próbáljuk megfejteni, s arra jutunk: a támadható ember nem rossz az erős pártvezetésnek, ellenkezőleg. A legújabb fejlemény a feltaláló-mutyi, de korábban is volt már legalább hét olyan ügye, amikbe egy jogállamban belebukott volna.

 

tamogatoi_800_450

 

Ellenzék hiányában továbbra is a fideszes belharcok, a másodvonal háborúskodásai szórakoztatják a közvéleményt. Amikor az oligarcha-háború csatái éppen nem szolgáltatnak elegendő izgalmat, kiújul a másodvonal harca, amit a két Orbán személye körüli miniszterről Rogán-Lázár hadviselésként szokás emlegetni.

Hogy miért soroljuk a dél-alföldi Lázárt is érintő kínos sztorik közé például a borsodi erős ember, Mengyi Roland Voldemort-sztoriját? A 168 Óra cikksorozata szerint Mengyi aktívan részt vett egy szociális szövetkezettel kapcsolatos korrupciós ügyben – ráadásul a lap által megszerzett lehallgatási jegyzőkönyvek a 168 óra szerint Lázárra is utalnak.

Lázár nagyon is aktív az északi megyében, főképp Tokaj-hegyalján, ahol családjának szőlői is vannak. Erről az Átlátszó cikkeit itt és itt olvashatja. Lázárék szőlői Mádon találhatóak, a szomszéd faluba, Rátkára valósi Lázár barátja, Spéder Zoltán, az az oligarcha, aki eddig a legtöbb kokit és sallert szenvedte el a kormányzattól, amely korábban felemelte és istápolta.

A családon belüli hadviselés lehetősége Kövér László házelnöknek is eszébe juthatott, legalábbis ezt súgták a Népszabadság informátorai.

„Súlyosan rombolhatja a Fideszt és a kormány hitelét és ezzel népszerűségét, ha a médiabirodalmakat használva botrányos, korrupciógyanús ügyek kiszivárogtatásával egymásra lőnének a kormánypárt befolyásos politikusai” – a cikk szerint erről is beszélni tervez a közeljövőben a házelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Feltalálómutyi

Az élet igazolni látszik a hipotézist: a Tokaj-közeli Lázár-tábort érintő botránysorozatra takart rá Rogán legújabb balhéja, amit az egyszerűség kedvéért feltalálómutyinak lehet nevezni. A sztori igazi gyöngyszem.

Rogán – aki valamiért nem büszkélkedett ezzel mindeddig – feltalálóként jegyez egy elektronikus-aláírási technológiát, amely ugyan nem biztos hogy hasznos és új, de üzletnek remek: a MobilSign technológiát olyan nagyvállalatok használják, mint például a Magyar Telekom.

Rogán feltalálótársai, Csík Balázs és Lengyel Csaba további cégekben is érdekeltek: az egyik mindösszesen csaknem egymilliárd forint uniós forráshoz jutott, a másik pedig a Rogán arcávalmarketingelt rezsicsökkentés-kampány idején közmű-auditálással tarolt az állami szektorban. Most pedig, mint a Magyar Nemzet írta a minap, személyre szabott törvénynek örülhetnek bankátvilágítóként is.

A Hunguard ügyvezetője, Szűcs Ákos Balázs a Centrum Csoport Kft. ügyvezető-társtulajdonosa volt a kilencvenes évek közepén, utóda a cégben Fürst György (MSZP) volt VI. kerületi vagyongazdálkodási alpolgármester lett, aki a Centrum Parkoló szerződései miatt jelenleg hűtlen kezelés miatt áll bíróság előtt.

A Hunguardnál a történet elér a minden idők legsúlyosabb magyar maffiózójaként börtönbe zárt Portik Tamáshoz, s a Rogán-konkurens Lázárhoz is.

Szűcs Ákos Balázs ugyanis korábban a Pápa-Szetlik-család érdekeltségében álló Club Tihanyt is irányította. Pont abban az időben, amikor az üzemeltetők kiebrudalták a szállóból a Média Hungary konferenciát, hogy helyet adjanak a Portik-közeli Generál Médiának. Annak a cégnek, amely a Lázár vezette Hódmezővásárhely városától vett ingatlant internetes hirdetésekért.

A Szetlik-Pápa-család cége és – állítása szerint – velük együttműködve Portik, a polgármesterként Rogán által vezetetett Belvárostól vett akciós ingatlant. Akárcsak a hunguardos feltalálótárs, Csík Balázs.

 

 

Portik mint kapcsolat önmagában is mérgező kellene hogy legyen egy miniszter számára, ráadásul nem is egyszer bukkan fel Rogán történeteiben. Csakhogy sem ez, sem a Rogán-életmű számos egyéb sztorija nem verte ki a biztosítékot az őt maga mellé emelő Orbán Viktornál.

Még ha Kövér valóban szót is emelt párszor, ahogy ezt megerősítették fideszes körökben az Átlátszónak. A válasz Orbán környezetében állítólag az, hogy „addig sem beszélnek másról”.

Hogy micsoda a „más”, csak tippelni lehet. Nagypolitikáról, például nemzetközi szövetségesi rendszerekről-e, vagy a bosszantó, de voltaképpen aprópénzes ügyek által keltett zajban esetleg észrevétlen maradó olyan rendszerek működéséről, mint például az egészségfinanszírozás – ahol csak az egészségbiztosítási alap költségvetése a csillagászati 2 ezer milliárd forintot közelíti.

Fontos szempont, hogy a kádári hatalomtechnikát ismerői szerint régóta tanulmányozó, és az utóbbi években alkalmazó Orbánnak kapóra jönnek az egymást a vízfelszín alatt rugdosó, viselt dolgaik miatt kiszolgáltatott „második” emberek, akiket megversenyeztethet.

Hogyan fényűzzünk adósságból?

„Gyűjtöm az autókkal kapcsolatos újságokat – ha már szép modellekre nincs pénzem” – Rogán 1999-ben panaszkodott ekként a HVG Portré rovatának adott interjújában.

Azóta került pénz – hinné az ember efféle híreket olvasva: luxuslakóparkban él, több százezres hátizsákba pakolják a pelenkát, ruhái prémiummárkák vagy méretre szabottak, Michelin-csillagos étteremben kapták lencsevégre a francia Riviérán a labdarúgó Európa Bajnokság idején.

De nem. A miniszternek alig több mint 500 ezer forint a megtakarítása, amivel szemben 44 milliós adósság áll, ebből 15,2 millióval meg nem nevezett magánszemélyeknek tartozik. Akadnak földjei szülőfaluja, az osztrák-szlovén-magyar hármashatárnál fekvő Szakonyfaluban, fél háza Balatonlellén. Bruttó jövedelme 1,1 millió forint, vagyis a nettó alig több, mint a felhalmozás.

Rogán azt is szabadalmaztathatná, hogyan lehet ezekkel a feltételekkel fenntartani a látható életvitelét. A 444.hu riportjából például kiderül: a Pasa Parkban négyzetméterenként 550 forint a közös költség – Rogánék lakása a vagyonbevallás szerint 185 négyzetméter, vagyis csak a közös költség havonta több mint százezer forintot emészt fel.

Erre jön rá a hitel törlesztése, majd a négyfős család megélhetése (gyermekeik magánóvodája is százas tétel a legutóbbi kampányidőszak hírei szerint), illetve nyilván állnia kell az első házasságából származó gyermek utáni tartásdíjat is.

Egészen elképesztő a kontraszt, ha a jelenlegi Rogánt a pályája elején járó, kispaposan szigorú, puritán fiatalemberrel vetjük össze.

A szárnypróbálgatás éveit remekül foglalja össze az Origó kétrészes portréja itt és itt. Ezekből a cikkekből, az online sajnos nem fellelhető HVG-portréból és Rogán néhány régi ismerőjével folytatott beszélgetéseink alapján rekonstruáljuk a kezdeti éveket, s próbáljuk megfejteni a 180 fokos imázs- és életmódváltás hátterét.

A sokat olvasó, nem kifejezett partyarc, sokak szerint humortalan, társai között mégsem népszerűtlen szentgotthárdi kisdiák Marxot is olvasott, sőt, a KISZ-be is belépett. A politikai ébredést Nagy Imréék 1989-es újratemetése jelentette, amikor aznap éjjel nagyapjával átbeszélték a múltat.

„Egyetemistaként próbáltam túllépni a családomon. Elvárták tőlem, hogy hétvégente menjek haza dolgozni, de aztán arra jutottam: azért jöttem pesti egyetemre, hogy új életet építsek magamnak” –nyilatkozta a Mozgó Világnak 2011-ben.

Tanulmányait a Közgázon folytatta Budapesten, ahol hamarosan a Széchenyi Szakkollégium tagja, majd – egykori társai szerint kérlelhetetlen – diákbizottsági titkára lett. Az MSZP 1994-es választási győzelme aktivizált pár konzervatív hallgatót, köztük Rogánt, aki először az MDF-be lépett be (amit kisvártatva csalódottan el is hagyott).

Konzervatív klubot gründol és felveszi a kapcsolatot más egyetemek hasonló gondolkodású diákjaival, így azzal az Egyetemi Széchenyi Körrel (Eszék), ahol mások mellett Gyürk András, a későbbi Fidelitas-elnök is aktívkodik.

1996-ban pedig megalakul a Fidelitas, amely voltaképpen beindítja az egyébiránt sikeres fiatal közgazdász karrierjét és máig meghatározza kapcsolatrendszerét. A fidelitasos időkből ered a kapcsolat nem csak a jelenleg EP-képviselő Gyürkkel, a Fidesz stratégiai igazgatójával – akinek testvére, Gyürk Dorottya jelenleg Szentendre alpolgármestere -, hanem például Tuzson Bencével, aki most a miniszterelnöki kabinet államtitkára, vagyis Rogán beosztottja.

Továbbá a belvárosi időkben úgymond gazdasági szürke eminenciás Kertész Balázzsal, valamint a Puskás fivérekkel is ekkor ismerkedett meg főhősünk.

Közülük Puskás András volt Rogán V. kerületi alpolgármestere (jelenleg a Fidesz-közeli pénzpumpaként használt Exim Bank második embere), Pasa parkos szomszéd, sőt családi ingatlanos tulajdonostárs.

Ez már a nagypolitika előszobája volt, akárcsak a néhai miniszterelnök, Antall József kezdeményezésére létrejött Batthyány Lajos Alapítvány, ahol egy időben Rogán titkárként dolgozott – de éppúgy hamar lelépett, mint első munkahelyéről, a Magyar Nemzeti Bankból.

Mindezek, de főképp a Fidelitasban vállalt alelnökség nyomán az 1998-2002-es választási ciklus legfiatalabb képviselőjeként, 26 évesen bejutott a T. Házba. Rakétaként lódult meg a karrier, amennyiben nyomban a miniszterelnök belpolitikai titkárságának élére került, frakcióvezető-helyettes lett, 2001-től pedig a pártelnökség tagja.

„Mindig is celeb volt” – mondják róla most régi ismerősei az Átlátszónak, árnyalva kicsit állításunkat, miszerint ellentmondásos Rogán jelenlegi képe az akkorival. Celeb, csak másképp, reagálnak erre forrásaink. Valóban: annyit ütötte, a lehető legváltozatosabb témákban az akkori ellenzéki MSZP-t, hogy saját térfelén is ráragadt az Arrogán eposzi jelző.

A 2002-es országgyűlési választás megtorpanást hozott az előmenetelben, állítólag válságba került magánéletére kívánt a politikus koncentrálni, ezért utasította vissza a neki Orbán által bekínált kabinetfőnökséget.

Ez volt az az időszak, amikor a választási bukás után Orbán az utcai politizálás felé fordult, polgári köröket szervezett, s vezető szerepe még saját táborán belül is megkérdőjeleződött. Nem biztos hogy Rogán engedett a közhangulatnak és taktikázott, de lehetőséget látott abban, hogy kilépjen az Arrogán-szerepből – miután kihozott belőle mindent, amit tervezett: ismertté vált.

A szakpolitizálás lett számára a fontos ebben az időszakban: már 2001-től vezette az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságát, itt módja volt például megismerkedni az ágazatot uraló nagyvállalatokkal, például azokkal, amelyek utóbb a találmányát is hasznosíthatták.

Az első olyan korrupciógyanús ügyek, amelyekben Rogán nevét is megemlítették, szintén az informatikai szektorhoz köthetők.

Rogán-mutyik 1. – informatika és környéke

Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság 17 millió dolláros számítástechnikai projektjébe verseny nélkül, alvállalkozóként érkezett az ekkor jobbára ismeretlen IT-Com Kft., amelynek tulajdonosa Rogán egyik közgázos oktató kollégája volt ekkoriban, s amelynek dolgozott az a szintén egykori Széchenyi szakkollégistaTábori Tamás, aki egy időben a Miniszterelnökségen is megfordult.

Az első Orbán-kormány idején történt, hogy az információs társadalom fejlesztésére szánt kormánypénzekből tízmilliókat nyertek Rogánhoz köthető szervezetek is (Fist Kht., Teleki László Alapítvány).

Nagy váltás volt az önkormányzati politizálás is. Rogán a 2002-es országgyűlési választásokon a IX. kerületben indult képviselőjelöltként, de alulmaradt MSZP-s ellenfelével szemben (listáról bekerült a törvényhozásba). Az őszi önkormányzati választásokon azonban már a hagyományosan jobbos V. kerületben próbálkozott, s sikerrel járt – egyelőre képviselőként, s bejutott a fővárosi közgyűlésbe is.

Komoly tudatosságra vall, hogy valaki beáldozza az országos rivaldafényt a helyben építkezésért, ráadásul falusi kötődése ellenére Budapest szívét választja. A kerület jobbos rokonszenvét mutatja, hogy a Medgyessy-féle osztogatás ellenére Steiner Pál (MSZP) csak épphogy lett polgármester, annak köszönhetően, hogy a MIÉP nem léptette vissza jelöltjét az addigi jobbos polgármester Karsai Károly javára.

„Budapesti akartam lenni. Ezt csak a falusiak érthetik meg” – szintén a Mozgó Világ interjúból való idézet.

Rogán már Kertész Balázzsal és Puskás Andrással érkezett az V. kerületbe – emlékeznek kerületi forrásaink, akik szerint frakcióvezetőként kezdetben nem sok szavát lehetett venni. A testületben ugyanis fifty-fifty volt a jobb és baloldal, rá voltak utalva a képviselők a megegyezésre. Egészen addig, amíg a bolgár kisebbségi képviselő ciklus közben be nem ült a Fideszbe. Ettől kezdve tudták ütni Steinert és csapatát, miközben átszervezték a kerületi Fideszt is: Rogán 2003-tól választókerületi elnök is lett.

Rogán-mutyik 2. – a Kulcsár-ügytől a fővárosi közbeszerzésekig

Még az Országgyűlés parlamenti vizsgálóbizottsága is foglalkozott azzal a hírrel, miszerint a Kulcsár Attila K&H-s botránybróker húszmilliárdos sikkasztásának egyik kedvezményezettje lehetett – Rogán mellett, illetve adott esetben javára – Kertész Balázs, Rogán bizalmasa. Sem Kertész, sem más politika-közeli érintett neve nem került be végül a máig le nem zárult büntetőügy vádiratába, ennek okára a Polt Péter legfőbb ügyész pályaívét bemutató cikkünkben adtunk magyarázatot:

Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére – Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve

Kertész utóbb a Kosik Ügyvédi Irodában tevékenykedett. Ez az iroda dolgozik Habony Árpádnak – az iroda névadója az Átlátszóval is levelezett Habonyt képviselve -, s ezt tiltotta le nemrégiben Tarlós István főpolgármester, hogy a fővárosi közbeszerzési vállalatnak dolgozzon.

A belvárosi/fővárosi képviselősködés volt az imázsváltás időszaka is. Rogán rugalmasan, egyik napról a másikra alakult át Arrogánból „fiatal, dinamikus, 21. századi” konzervatív politikussá. Szemüvegét elhajította, gyúrni járt, ruhatárát lecserélte. Továbbá, ami nem feltétlenül előny konzervatív körökben: a családját is, méghozzá kisgyekestől – de, köszönhetően ekkor már profik által vezényelt kampánystábjának, ebből is jól jött ki.

Nagyjából ugyanakkor haknizott a bulvármédiában szerelmi bonyodalmainak sztorijával, amikor Kóka János (SZDSZ), a Gyucsány-kormány szintén sokat juppizott gazdasági minisztere is, aki egyik beosztottjának udvarolt éppen.

Liberális közegekben ugyanakkor ez állítólag kevésbé megbotránkoztató, mint a jobbos bázisnál – ezt kampányszakemberek vitatják ugyan, az elmélet az, hogy a magyar választók pártszínekre tekintet nélkül hagyományosan összekacsintanak ilyenkor a botladozó politikussal, különösen a férfiakkal.

Mindenesetre szükséges lehetett a közegen belüli bizalom is ahhoz, hogy Rogán új életét elfogadja a Fidesz vezetése.

Az egyik mostani államtitkárt fideszes források szerint konkrétan visszazavarták családjához a közelmúltban, s nagyon úgy fest, Hende Csaba volt honvédelmi miniszter bukásában is erősen közrejátszott számos gáláns kalandja, legalább olyan súlyos érvként, mint a HMkorrupciószagú ügyletei.

Rogán azonban éppen hogy megerősödött a hősszerelmes/ifjúférj/sikeres várospolitikus szerepben. Annak ellenére, hogy 2006-os kampányfőnökként visszatért az országos politikába is, mérsékelt sikerrel. Nyert viszont a Belvárosban, ahol nagy többséggel polgármesterré választották.

Ekkor már olyan messze volt a kérlelhetetlen megmondó-szerep, hogy az úgynevezett balos közeg is megkedvelte őt. Szimpatikussá tette, hogy egy időben erősen ütötték egymást Tarlós István főpolgármesterrel, sőt lassanként Orbán lehetséges kihívóját is felfedezni vélték Rogánban.

Ennek különösen a 2010-es balos bukás után lett jelentősége, azóta, hogy az úgynevezett ellenzéktől nem látni eséllyel kormányfői babérokra törő jelölteket.

A balra sorolt média képviselői egymás kezébe adták a kilincset nagyinterjúkat készítve, sőt, egy idő múlva az lett a kérdés, hogy a fővárosi MSZP valóban falazott-e Rogán zavaros ügyei eltitkolásához a 2014-es választási kampányban. A hivatalos cáfolatok ellenére egyébként nagyon úgy fest, hogy bizony így történt.

Rogán-mutyik 3. – Pasa Park

Rogánnak kétszer is módosítania kellett 2014 januárjában benyújtott vagyonbevallását, miután kiderült, hogy a rózsadombi Pasa Park lakóparkban lévő tulajdona nagyobb, mint amennyit korábban közzé tett. Az Együtt-formáció (ekkoriban még millás) politikusa, Juhász Péter ekkor kezdte el pedzeni, hogy lehet némi ellentmondás Rogán életvitele és bevallott jövedelme között is.

A Schmidt Mária és Spéder Zoltán nevével fémjelzett BIF Nyrt. által kínált ingatlankomplexum valóságos politikai celeb-birodalom: itt szerzett lakást – Rogánon és Puskás András családján kívül – Varga Mihály gazdasági miniszter (Puskás egykori főnöke: az eximbankos expolgármester Varga képviselői titkáraként kezdte), illetve a közbeszerzéslovag és dohányguru Csetényi Csaba is.

Rogán-mutyik 4. – milliárdok a szomszédba

Súlyos milliárdokat kaszál a közbeszerzéseket Rogán Pasa Park-beli szomszédja, Csetényi Csaba PR-ral és kommunikációval foglalkozó cégcsoportja, még Orbán Viktor kedvenc esztrádzenészével, Mándoki Lászlóval közösen is dolgozhatnak. Utóbbi, 1,4 milliárd forintos tendert versenyen kívül nyerték, a kiíró történetesen a Rogán által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.

De szépen tarolnak a Csetényi-cégek más közhivataloknál is: népszerűsíthetik a Liget-projektet, a budapesti gyógyfürdőket és az uniós fejlesztéseket is. Miközben pörög a dohány-biznisz, egyebek mellett Csetényiék V. kerületi trafikjaiban. Az egykori MTK-s labdarúgó Csetényi a Rogán-féle jó szomszédság előtti időkben az MSZP-hez kötődö Xénia Láz produkciónál bontogatta tehetségét. Az Átlátszó Csetényi diadalmenetéről:

1,4 milliárdért fog kampányolni a kormány az EU-ban, megint Rogán szomszédja kapta a megbízást

Rogán szomszédjának cégei 5 milliárd forintos megbízást kaptak a Miniszterelnökségtől

Csetényi Csaba 700 millió forint osztalékot vett ki a cégeiből

Csetényi Csaba cégei reklámozzák majd a Liget-projektet

Csetényi Csaba cége reklámozhatja a 2007-2013 közötti EU-s fejlesztéseket

Rogán szomszédjának cége reklámozhatja a budapesti gyógyfürdőket is

Az EMMI családbarát kampányait is Csetényi Csaba cégére bízták

Bár 2006-ban újfent kikosarazta Orbánt, a 2010-es elsöprő győzelem visszavitte Rogánt a nagypolitikába: pártja hatalmasra nőtt frakcióját vezette.

Ebben a szerepben újra visszatért a faékegyszerűségű politikai üzenetek szajkózásához, úgyis, mint rezsicsökkentés, IMF-elleni hadviselés stb. Annak ellenére, hogy első ilyen politikusi időszakát (Arrogán-korszak) éppen ekkoriban több interjúban is megtagadta, mondván, még „éretlen” volt, ezért múmiázta le például az MSZP korábbi vezetését.

2014-re, aki vele alkudozott, mindenesetre tudhatta, „fontos emberrel” tárgyal – a politikai boszorkánykonyhák ismerői MSZP-s kapcsolatának Molnár Zsolt volt budapesti pártelnököt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökét mondják.

Ha volt is alku kettejük között, végül mégis befurakodtak az V. kerületet érintő balhés ügyek a köztudatba, ha nem is az MSZP-nek köszönhetően. Hanem jórészt Juhász Péter nyomulásának következményeképpen a nyomozó hatóságokhoz is eljutottak.

Rogán-mutyik 5. – belvárosi ingatlanügyek

2006-2010 között – Rogán Antal (Fidesz) miniszterelnökségi kabinetet vezető miniszter polgármestersége idején -, nagyüzemben, évente több tucat ingatlant értékesített az önkormányzat 30 százalékos kedvezménnyel a bérlőknek, többnyire az ő kezdeményezésükre. Számos ügyletről utóbb kiderült, hogy az új tulajdonos erősen kötődik vagy a kerület vezetéséhez, esetleg Rogán környezetéhez, netán más kapcsolat miatt mondható kormányközelinek, de alvilági kötődés is előfordult.

Az Átlátszó cikksorozata egyenesen Rogán-Habony-Pintér tengelyt vázolt fel a kedvezményezettek kapcsolatrendszere alapján:

Belvárosi ingatlanmutyi: a Rogán-Habony-Pintér tengely?

Belvárosi ingatlanmutyi II.: mi lenne Pintérből egy Rejtő-regényben?

Belvárosi ingatlanmutyi III.: a kofakirály örökségétől Portik Tamás letartóztatásáig

Juhász Péter (Együtt) bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelést gyanítva tett feljelentést. A hatóságok nyögve-nyelve nyomoznak, a tettes egyelőre ismeretlen.

A radikális életmódváltással megváltoztak Rogán politikai szövetségesei is: mint lehetséges második ember irigyekre talált, de befolyásos támogatói is akadtak.

Habony Árpáddal alighanem Cselovszki Zoltán révén kerülhettek remek viszonyba: az egykori műemlékes Cselovszki, aki Rogán idején az V. kerület főépítészeként is tevékenykedett, még restaurátor korából ismeri a jelenlegi informális miniszterelnökségi tanácsadót.

Habony Árpád exfelesége, az Orbán Facebook-oldalát is kezelő Kaminski Fanni érdemei elévülhetetlenek Rogán bulvárszerepléseiben, következő párját, Kapócs Zsókát pedig éppen egy Rogán-születésnapon ismerte meg a miniszterelnök tanácsadója. Mára a bizalom teljes, a politikai boszorkánykonyhák ismerői kifejezetten egy csapatként írják le a Habony-Rogán-Vajna-kört.

Habony neve többször felbukkant a belvárosi ingatlanügyekben is: életvitelszerűen tartózkodott például egy Szerb utcai önkormányzati ingatlanban, abban, amelyről az Átlátszó kiderítette, hogy a Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött festményekkel dekorálták:

A Szépművészeti Múzeum tíz értékes antik festményt kölcsönzött ki a Szerb utca 9-be

Habony rokonsága: nagybátyja özvegye, Pápa Marianne és Habony unokatestvérei tulajdona az a cég, amely 50 milliót keresett egy Károly körúti ingatlan adásvételén. Itt jött a képbe először Portik Tamás.

Rogán-mutyik 6. – a Portik-vallomás és a Vizó-kapcsolat

Tízmillió forintnak megfelelő euró kenőpénzt vitt Rogán Antal akkori belvárosi polgármesternek, jelenlegi miniszterelnökségi kabinetminiszternek a jelenleg maffiagyilkosságok miatt szabadságvesztését töltő Portik Tamás – vallotta Portik a bíróságon 2016 júniusában.

A pert, ahová Portikot beidézték, Rogán indította a belvárosi ingatlanügyekben őt lebűnözőző Juhász Péter (Együtt) kerületi képviselő ellen. A Portik által tett vallomás alapján Rogán ellen nem indult nyomozás, ellenben hamis vád miatt igen, még ha ismeretlen tettes ellen is formálisan, de gyakorlatilag Portikot fenyegetve.

A bíróságon tett vallomással egybehangzó tartalmú interjút adott korábban Portik az Átlátszónak:

Ennél a nagyságrendű pénznél nincsenek pártszínek – Portik Tamás ingatlanokról, olajos alvilágról, politikai kapcsolatokról

Vizoviczki László vesztegetéssel vádolt diszkókirály büntetőügyének negyedrendű vádlottja az N1TV-nek nyilatkozva azt állította, Rogánnak minden szezon elején négymillió forint kenőpénzt kellett fizetni azért, hogy a belvárosi teraszok kinyithassanak.  Az érintettek, Rogán, Vizoviczki, illetve az interjú-sorozatban szintén korrupciógyanúba kevert előző polgármester, Steiner Pál (MSZP) is tagadta a kapcsolatot.

Három polgármester – Rogán, Steiner és Karsai Károly – mellett, 1998-2013-ban is jegyző volt Rónaszéki László, akire a Vizó-ügy egyik koronatanúja, a vállalkozó biztonsági főnöke tett terhelő vallomást. Rónaszékit mindennek ellenére nem vádolták meg a Vizoviczki-ügyben. Másik, kisebb jelentőségű vesztegetési ügyben indult perben pedig első fokon felmentették, mondván, hogy törvénytelen volt a jegyző lehallgatása.

Tény, Vizoviczki birodalma pontosan abban a két kerületben volt a legizmosabb, amelyet politikailag a Rogán-Puskás-fivérek-Kertész-csapat fémjelzett.

A nagypolitikába teljes erőkkel visszatérő Rogán neve másik ponton is találkozott Habonyéval, a letelepedési kötvény-bizniszben. Maga az ötlet is Rogán egyéni képviselői indítványa volt 2012-ben, amit a Rogán-vezette gazdasági bizottság javaslataival öntöttek végleges formába a képviselők.

A lényeg: a bevándorló-ellenességgel kampányoló Nemzeti Együttműködés 2013 óta háromszázezer euró és több tízezer eurós ügyintézési díj fejében engedélyezi a magyarországi letelepedést. Az ügymenet hatalmas kasza a pályáztatás nélkül helyzetbe hozott, zömében offshore kötődésű ügyintéző cégeknek.

Rogán-mutyik 7. – a  letelepedési kötvényüzlet

A Heti Válasz cikke szerint az egyik offshore-közvetítő például Habonnyal kívánt lobbiztatni egy tervezett médiabefektetéshez, egy másik közvetítőnek a már említett Kosik Ügyvédi Iroda dolgozott, egy harmadik pedig ahhoz a grúz-izraeli befektetői körhöz kötődik, amelyről éppen az Átlátszó derítette ki, hogy jó a viszonya Habonnyal és Rogánékkal.

Töröcskeitől a Sólyom Airwaysig: a letelepedési kötvények titokzatos útja

Újabb cég árulhatja a magyar letelepedési kötvényt Ázsiában

Belize-i offshore céggel is üzletelt a Habonnyal összefüggésbe hozott letelepedési kötvény bróker

Trükköznek a letelepedési kötvénnyel: 60 milliót szakíthatnak letelepülőnként

Letelepedési kötvény: a „jó bevándorlók” pénzt hoznak az offshore-konyhára

Volt bolgár kormánytag árulja a magyar letelepedési kötvényeket

Egykori Bibó-kollégista árulja a letelepedési kötvényeket Máltán

Továbbra is árulhatja a letelepedési kötvényt a Rogán által elmarasztalt szingapúri cég

A Fidesz mechanizmusát belülről ismerők régi mondása, hogy Orbán már csak dacból sem engedi el bizalmasait csak azért, mert támadások érik őket. Ráadásul nagyon is egyezik a kormányfő érdekeivel, hogy a két legerősebb második ember, a két lehetséges konkurencia ne érezze magát egisztenciális biztonságban.

Immár Rogán mögött is két évtizedes politikai múlt áll. Nagyítóval kell keresni olyan politikust, akinek ennyi idő alatt sem említenék a nevét kalandos ügyekben. Portik Tamás és Vizoviczki azonban más szint, mint egy uniós pályázaton nyertes rokoni cég, de még a párszázezres bevallott megtakarítás mellett folytatott bulvárnyilvános habzsidőzsihez képest is.

Ráadásul a Fidesz kommunikációja emelte a két alvilági figura árfolyamát: a 2014-es kampányban mindent elkövettek, hogy a baloldalt hozzák kapcsolatba velük.  Éppen ezért ezúttal talán nem kockáztat nagyot, aki arra tesz, Rogán köreiben nem várják szívrepesve a Népszabadságban beharangozott Kövér-Orbán találkozót.

Rádi Antónia

AZ EMBEREK AZÉRT NEM ÉRTIK AZ ÁLLAMI MUTYIKAT, MERT...

http://iflgazdasag.blog.hu/2016/04/27/az_emberek_azert_nem_ertik_az_allami_mutyikat_mert

Sokat gondolkozom azon, hogy miért nem borult még rá az asztal a kormányra, miután az elmúlt két év minden hetében jutott számunkra egy olyan "mutyi", ami önmagában gusztustalan. Mégsem halmozódott és gyülemlett fel a sok szar, hanem érzéketlenné, vállvonogatóvá tette az embereket. Nagyjából mindenki szarik bele. Az elégedetlenséget, felháborodást pedig mindenki kiéli a Facebook-on, mintha ezzel megoldódna a probléma. Kialakult egyfajta hidegháború a társadalom és a hatalom között. Nagyon morbid az egész helyzet, hiszen bytheway a gyermekeink jövőjébe szarunk bele, ha hagyjuk, hogy kilopják a szemünket is. Ma rájöttem egy nagyon erős megállapításra, ami magyarázatként szolgálhat a kialakult helyzetért...

 

Az emberek nem értik a "mutyi" lényegét, így azt sem veszik észre, hogy rablás történik 

A legtöbb állami mutyi (bizonyítottan és nem bizonyítottan) mindig a jogállamiságon végigvert és mindig a vállalkozói szférában lecsapódó valami.

Szerinted ebből a megállapításból (bántás nélkül) Átlagos Oszkár mennyit értett meg?

 

Nagyjából annyit, hogy "bezzeg az emútnyócév". 

A legfontosabb állításom, hogy azért nem bukik ki egyetlen bili se és csordogál a szar, mert tulajdonképpen Átlagos Oszkár (nagyjából 6-7M felnőtt) egyszerűen nem képes értelmezni a helyzetet, mert annyira közegidegen a számára. Közegidegen, hiszen a legtöbben nincsenek alapszinten sem tisztában:

  • az Állam működésével, jogaival és kötelezettségeivel
  • az állami pénzek származásával
  • az alkotmánnyal
  • a vállalkozói szféra szabályaival

A legkönnyeben pedig így lehet pénz eltüntetni: az emberek orra előtt nyíltan és anélkül, hogy Átlagos Oszkár felfogná agyilag.

Az emberek azért nem értik az Állam alapjait, mert valójában senki nem szólt nekik a rendszerváltás apróbetűs részeiről. Az Államot csak csúfoljuk, amikor hatalomként illetjük. Valójában az Állam egy szolgáltató szervezet, amit mi alkottunk, mi fizetünk és nekünk kéne felügyelni. Az Állam ügyfelei elsősorban mi, a magyar állampolgárok vagyunk és azért létezik, hogy helyettünk (és a mi pénzünkön=adó) tárgyaljon más nemzetekkel, helyettünk intézze el az alapszolgáltatásokat (biztonság, oktatás, egészségügy) és helyettünk vigyázzon a közös vagyonunkra (közpénz, állami ingatlanok, állami vállalkozások...stb).

A kormány nem maga az Állam. A kormány az aktuálisan megbízott végrehajtó szervezet, amit felhatalmazott a döntő többség a saját ideológiája mentén megálmodott ügyintézéssel. Amikor a Fidesz kötelezővé tette, hogy a CSOK dokumentációba kötelező rányomtatni, hogy " a  kormány jóvoltából", akkor szimplán hazudnak neked, mivel nem a Fidesz saját pénztárából fizetik a CSOK állami támogatást, hanem a közös kasszából, amibe mindenki kötelezően befizet hónapról hónapra. Átlagos Oszkár mégis azt hiszi, hogy a Fidesznek (mint aktuális kormány)  köszönheti a pénzt. Valójában egyedül az ideológiát köszönheti, de a pénzt az embereknek köszönheti, akik feltöltik folyamatosan a közös kincstárat. 

Ha ez nem lenne elég, akkor árnyaljuk a bizonytalanságot és közérthetetlenséget a vállalkozói szférával. Átlagos Oszkár azért nem veszi észre, hogy lopnak tőle (tudod, ő is adót fizet) például az MNB alapítványai botrány által, mivel egyszerűen képtelen értelmezni és reálisan látni a helyzetet. Átlagos Oszkár alkalmazottként dolgozik. Számára ismeretlen a költségelszámolás intézménye, a kettős adóztatás és egyéb finomságok. Átlagos Oszkár világlátása kimerül a 

dolgozok és ezért nettó bért kapok, amiből már semmi nem kell kifizetni.

De Átlagos Oszkár nem tudja megmondani, hogy az ő nettó 100.000 forintja valójában mennyibe kerül a cégnek és ebből Oszkár mennyi pénzt bukik:

kepernyofoto_2016-04-27_17_07_22.png

Tehát Átlagos Oszkár valójában a nettó 99.750 forintos bére után mindenféle jogcímen (vállalkozói és munkavállalói levonás) az Államnak befizetett pénz: 93.000 forint. Tulajdonképpen Oszkár 1 forintja után 1 forint adót és egyéb hozzájárulást kell befizetnie. Csak erről Oszkár azért nem tud, mert alkalmazottként mindezt a cége pénzügyi osztálya intézi helyette. A jó hírem, hogy a kormány ebből a pénzből osztogat támogatásokat és dönt úgy, hogy a kórházak helyett stadionokat épít.

De ne felejtsük el, hogy Átlagos Oszkár a nettó bérét nem tudja 100%-ban elkölteni, mert bármilyen terméket vagy szolgáltatás vásárol (pl: cigi, benzin, ásványvíz...stb), annak elég komoly adótartalma van (pl: ÁFA). Most nem bontom ki teljesen, de a lényeg, hogy a valóságban Átlagos Oszkár által "megkeresett" 192.750 (mindenféle járulékkal együtt) forintból nagyjából a negyedét, vagyis 40-50 ezer forintot tud valójában elkölteni. Így mégszebb a kép, hogy tulajdonképpen minden vaóban megkeresett, kézbekapott és elköltött 1 forinthoz képest az Államnak adunk 3 forint. 

gazolaj.jpg

Nem a saját pénzét osztogatja a kormány, hanem Átlagos Oszkár pénzét.

Az emberek nem érzékelik a különbséget a millió és a milliárd között

A másik fontos indok, amiért még mindig nem értik sokan az országban, hogy mi történik a közvagyonnal. Egyszerűen olyan elképzelhetetlenül hatalmas összegek ezek, amiket Átlagos Oszkár agyilag nem tud felfogni. 

Tudod mi a különbség 10 millió forint és 1 milliárd forint között?

 

A bal oszlopért Átlagos Oszkár egy fél életet dolgozik le, fizeti a hitelét 20-30 évig és folyamatosan anyagi létbizonytalanságban él. A jobb oszlopban pedig látható, hogy 1 milliárd forintból hány 10 millió forintos házat lehet venni. És ez egyébként semmi. Elég elolvasni az elmúlt két év sajtó híreit és a "mutyikat". Ezekben a mutyikban (lásd: MNB alapítványai 260 milliárd forint) több száz milliárd forint közpénz tűnik el. 

kepernyofoto_2016-04-27_17_19_27.png

 

És ez még mindig csak 10 milliárd forint! Tovább nem merem vinni, hogy hány db 10 millió forintos házat tudnál venni 100 milliárd forintból, vagy 300 milliárd forintból, vagy...

Valószínűleg pontosan emiatt nem érti Átlagos Oszkár, hogy mekkora összegekről van szó, hiszen talán még leírni sem tudja egy papírlapra, hogy 100.000.000.000,- forint. 

Csak az számít, ami kézzel fogható. A rezsicsökkentés vagy a támogatás pedig pontosan ilyen

Ha megkérdezed Átlagos Oszkárt, hogy szerinte melyik a fontosabb: a rezsicsökkentés vagy 100 milliárd forint közpénz MNB alapítványokhoz való vándorlása? Egyértelműen a rezsicsökkentést és azt a pár ezer forintot fogja választani, hiszen ezt tudja a saját életére vonatkoztatva értelmezni. A pár ezer forintot el tudja képzelni és pontosan tudja hol van a helye. Ráadásul mivel nem érti az Állam természetét és működését, ezért valójában soha nem tudatosul benne, hogy nem egy feneketlen zsákból kapja valakinek a pénzét, hanem igazából a saját pénzének egy részét kapja valami formában vissza. Mégis örül, hiszen kap.

 

Kapni pedig mindenki szeret. Teljesen mindegy, hogy honnan, miből és miért kapunk. A lényeg, hogy kapjunk, mert akkor minden rendben van.

És amíg Átlagos Oszkár havi párezer forintot KAP a kormánytól, addig nem fog foglalkozni a milliárdos mutyikkal, mert őt azok "nem érintik". 

Valójában mindenkit érintenek, hiszen a számlát valakinek meg kell fizetni. Magyarország súlyosan eladósodott ország. Többet költünk, mint amennyit megkeresünk. Ez olyan, mintha Átlagos Oszkár kitudná éppen fizetni a számlákat és hitelből elutazna Hawai-ra. Következő hónaptól a hitelt is fizetni kell és Oszkár emiatt eladósodik, hiszen nem keres többet, viszont a kiadása több lett.

Ami aggasztóbb, hogy az ország vagyona és túlköltekezése nem közcélokra (oktatás, egészségügy, rendőrség...stb) megy el (sőt! egyre több forrást vonnak el innen), hanem olyan felesleges dolgokra, mint stadionok, MNB alapítványai...stb. Ne higgye el senki, hogy ezt nem a jövő Magyarországának a kontójára végzik, ugyanis a mai túlköltekezés a holnap hitelévé válik idővel. Valakinek ki kell fizetnie a számlát.

Ez lesz a gyerekeink öröksége...

AMIKOR HOFFMAN RÓZSA BESZÉLT A CIVIL OKTATÁSI TÜNTETÉSEN, ÉS A GYEREKEKET DOLGOZATTAL BÜNTETTÉK

http://kettosmerce.blog.hu/2016/04/01/amikor_meg_hoffman_rozsa_beszelt_a_civil_oktatasi_tuntetesen_es_a_tavol_marado_gyerekeket_dolgozatta

JÁMBORANDRÁS

2016. ÁPRILIS 1. PÉNTEK, 11:28

Elég sokat halljuk mostanság azt a marhaságot a Fidesz politikusaitól, hogy ha egy ellenzéki képviselő akár csak a közelébe megy egy civil tüntetésnek, az már egy ellenzéki párt tüntetése. Sőt már az is terhelő a fideszesek szerint, ha olyan emberek szerveznek tüntetéseket, akik nekik nem tetszenek (lásd Bajnai-gárdázás). Azt is halljuk a kormánypárttól, hogy a gyerekeket nem lehet felhasználni politikai célokra (ebben pedig az se zavarja őket, ha a gyerekek önkéntesen és saját érdekeik mentén csatlakoznak, mint tették azt például most szerdán a tanárok vadsztrájkjánál). De úgy tűnik, ez csak akkor zavarja a fideszeseket, ha nem ők csinálják.

egyhazi_iskolak_1214_36.jpg

Kép forrása: uj.katolikus.hu

2004 és 2005 végén is szerveztek tüntetést katolikus civil szervezetek, amiért az állam szerintük kevesebb pénzt szánt az egyházi iskoláknak (persze a minisztérium akkor cáfolta, hogy ez így lenne).

2004. december 15-én például a Budai Margitosok Baráti Körének felhívására az Oktatási Minisztérium előtt gyűltek össze a tiltakozók. A civil rendezvényen pedig beszédet mondott Hoffmann Rózsa. Igen, a későbbi államtitkár, aki saját elmondása szerint 2003-ban lépett be a Fideszbe, 2006-tól, tehát a tüntetés után másfél évvel pedig már a KDNP parlamenti képviselője volt.
Itt lehet az egyik tiltakozóként bemutatott Hoffmann Rózsát megnézni az akkori közszolgálati médiában. Ugyanis akkor még korrekten számoltak be egy ilyen ellenzéki tüntetésről:

 

Hoffmann beszéde is fennmaradt, amelyben hazugsággal vádolja a kormányt, de a legjobb rész mindenképpen ez:

“A kívülállók a mai napig azt hihették, hogy ha tanárok mennek ki az utcára, akkor ott csakis pedagógus béremelésért tüntethetnek. S lám, arra a csendes hívó szóra, amelyet az egyházi iskolák és a magyar közoktatás jövőjéért érzett aggodalom kiáltott szét alig pár nappal ezelőtt, ezrek és ezrek jöttek el szerte az országból. Hogy megmutassák - megmutassuk - az Oktatási Minisztérium, a Kormány, az Országgyűlés és a sajtó nyilvánossága jóvoltából az emberek figyelő szemének és fülének, hogy nagyon sokan vagyunk, akiknek nem tetszik az, ami az oktatásügyben történik. És nemcsak hogy nem tetszik, hanem azt akarjuk, hogy ezután megváltozzanak a dolgok.”

Ez akár a mostani, március 15-i tüntetésen is elhangozhatott volna. Persze azzal a kitétellel, hogy az egyházi iskolák ma már sokkal jobban vannak ellátva, mint az állami fenntartású intézmények.

Egyébként nekem nincs bajom azzal, hogy Hoffmann pártagként egy civil tüntetésen beszélt. A párttagság ugyanis még nem jelent feltétlenül 100%-os lojalitást, és Hoffmann ekkor még nem volt vezető tisztségviselő, főleg nem fideszes államtitkár, csak hát megmosolyogtató ezek után azt hallgatni a kormánypárti képviselőktől, hogy azok a tüntetések, ahol pártpolitikus a mikrofon közelébe se megy, mennyivel kevésbé civilek, mint az, amelyen Hoffmann Rózsa beszélt.

De van egy másik érdekessége is ezeknek a tüntetéseknek. Már a 2004-es tüntetésen is felkapta a sajtó

azokat a híreket, melyek szerint “kényszerítették” volna az egyházi iskolába járó diákokat a rendezvényen való megjelenésre. De ezt akkor cáfolták a szervezők, minden szülővel aláírattak egy papírt, hogy a gyerekük részt vehet. Egyébként szerintem ezzel sincs gond, de hát idén, amikor a szülők nem vitték suliba a gyereküket, ugye azt hallhattuk a Fidesztől, hogy a gyerekek politikai prostituálása zajlik .

Viszont egy évvel később, 2005-ben, szintén az egyházi iskolákért rendezett tüntetés kapcsán kiszivárgott több levél is. Az egyikben egy iskolaigazgató kérte a szülőket, hogy járuljanak hozzá, hogy busszal vigyék  gyerekeiket a tüntetésre, egy másik levélből pedig kiderült, hogy egy másik iskolában megbüntették azokat a gyerekeket, akik nem mentek el a tüntetésre, velük egymás után 5 dolgozatot írattak. Egy harmadik esetben pedig egy szülő a tüntetés előtt megkérdezte, lesz-e  tanítás a gyerekének a tüntetés napján, mire azt a választ kapta, ha a gyereke nem megy el a tüntetésre, akkor orvosi igazolást kell hoznia, mert aznap “kötelező” iskolai program lesz.

Ez viszont már nem fér bele abba, amit egy oktatási tiltakozással kapcsolatban megengedhető. Mint ahogy az is gáz volt, hogy idén a szülői sztrájk idején az egyik iskolában nyilvánosan vezették falragaszokon, ki vesz részt a tiltakozásban, és ki nem, ezzel is nyomást gyakorolva a diákságra. Bárminemű nyomásgyakorlás a diákokra a részvételt illetően egy olyan függőségi viszonyban, mint amilyen az iskolában van, elfogadhatatlan. Csak hát 2004-ben és 2005-ben a Fidesznek még érdekében állt az ilyen típusú mozgósítás, és nem kifogásolta.  

A tüntetők így reagáltak a vádakra a színpadról:

"Mi nem a gyermekekkel töltöttük meg a teret, de engedtessék meg, hogy a felnőttebb gimnazisták, akik értik a helyzetünket, itt lehessenek, hiszen róluk is szól ez az egész."

Ezzel a kéréssel pedig, mint apuka, csak egyetérteni tudok.

Egyébként az akkori MSZP-SZDSZ kormány végül nagy részben engedett a követeléseknek, a tüntetés szervezői is úgy értékelték, hogy elérték a céljukat.

De hát az még egy másik világ volt, amikor az oktatási követelések meghallgatásra találhattak, aki a kormány egy lépése ellen tiltakozott, az nem lett rögtön hazaáruló. Hiába beszélt egy ellenzéki politikus a színpadról, hiába vettek részt ellenzéki politikusok a tüntetésen, senki még csak le se írta, hogy az ellenzéki pártok szervezték volna a demonstrációt, vagy ők állnának a tiltakozás hátterében, és végül a kormány engedett a társadalmi nyomásnak, még úgy is, hogy a tüntetők szavazatára ez után sem számíthattak.

Ma már csak a karaktergyilkolás maradt kormányzati válaszként.

 

süti beállítások módosítása